2013. október 25., péntek

CSK vs. CSK - Avagy mit gondolnak az Eridon kviddicscsapatáról a csapatkapitányok?


Az idei első kviddicses cikkben a régi - Lenna Goldberg, illetve az új csapatkapitányt - Kiva Faraday - vettem elő és tettem fel nekik néhány kérdést. Érdekes, hogy hol eltérően, hol hasonlóan gondolkoznak a lányok. De tény, hogy mindketten szívügyüknek tekintették és tekintik az Eridon kviddics csapatát. Íme, hát a kérdések:



-Miért, vagy minek a hatására döntöttél úgy, hogy megpróbálkozol a kviddiccsel?
Lenna: - Valójában már gyerekkoromban találkoztam a sporttal, még a Bagolykő előtt; ugyanis édesapám szintén nagy rajongója a kviddicsnek, így természetes volt neki, hogy engem is megtanít repülni. Ennek köszönhetően, már nem teljesen értetlenül álltam a pályán, mikor töretlen lelkesedéssel jelentkeztem az Erion csapatába. 
______________________________________________________________________
Kiva: - Ha őszintének kell lennem, akkor megmondom, hogy már egyáltalán nem emlékszem hogy mi motivált arra, hogy ennek a sportnak a rögös ösvényére lépjek. Talán annyi maradt meg bennem, hogy mikor idekerültem az iskolába, lementem a pályára, csak úgy heccből és végignéztem egy edzést. Azt hiszem, innen eredeztethető a szerelmem a kviddiccsel. Smiley

-Hány éve játszol? Hogy érzed, sikerült fejlődnöd a csapattal együtt? Elfogadhatónak találtad az eddigi csapat szintjét ahhoz, hogy fejlődhessen a játékod?
L: *Egy kicsit ráncolja a homlokát, amint próbál visszaemlékezni.*
- Elég rég óta, a Főnixek csapatába, ha jól emlékszem elsőéves korom környékén kerültem be. A csapat nagyon sokat segített fejlődni, mert azt azért meg kell hagyni, nem voltam a kezdetek kezdetén profi játékos, és különben is mindig van mit fejlődni. *Mosolyodik el.*
Igen, a csapatban habár sok ember megfordult, voltak kiesők, visszatérők, állandó tagok, de összességében az jelentős pozitívum, hogy nincsenek olyan hihetetlenül nagyon kiemelkedő egyének, együtt vagyunk/voltunk csapat, nagyjából azonos erősségű emberekkel. De persze mindenkinek van jobb és rosszabb formája is, ez természetes.
____________________________________________________________________
K: - Régóta. Nagyon. Maximálisan úgy gondolom, hogy sikerült a tudásomat mindig az adott csapatéval együtt fejlesztenem, nem hinném, hogy bármikor is hátrányban lettem volna. Viszont mostanság kezdem úgy érezni, hogy lassacskán kinövök az iskolai kviddicsből. Túlságosan régóta játszom, kezdem lehagyni a többieket, mind korban, mind képességekben.


-Melyik poszt a kedvenced, milyen poszton játszol? Szereted ezt a posztot, vagy esetleg kipróbálnád magad máshol is?
L: - Amióta játszom, mindig hajtó voltam, és ezt szeretem is, jó érzés, hogy van melletted még két másik hajtó, akikkel fontos az összhang és a csapatmunka. Tulajdonképpen én szívesen kipróbálnék minden posztot, de azt hiszem végeredményben úgyis visszatalálnék a sajátomhoz. *Vonja meg a vállát a legnagyobb természetességgel.*
____________________________________________________________________
K: - Az őrző és ezen a poszton is játszom. Nagyon szeretem, mást el sem tudnék képzelni magamnak, főleg hogy eléggé nagy fóbiám van a gurkóktól az első edzésem óta, ahol beállítottak terelőnek és elkaszált az egyik vas. :-) Pocsékul célzok, így a hajtóság teljesen ki van zárva. A fogó poszt pedig sohasem vonzott annyira, hogy ki is próbáljam.


-Mit gondolsz, mi a legfontosabb dolog, ami összetarthatja a csapatot?
L: - A közös élmények. Legyen az akár egy egyszerű kis edzés, ami a végén hatalmas nevetésbe torkollik és talán annyira nem is sikeres a kviddics szempontjából, de hatalmas közösségi erő; vagy akár egy közös kudarc, elvesztett meccs, de az ellentétje is, a mámorító győzelem. A lényege az „együtt szívunk, együtt nevetünk” elv.  
___________________________________________________________________
K: - A csapatszellem, a tagok maguk és a csapatkapitány. Ha nincs meg a csapatszellem, az ugyanazért való harcolni akarás, akkor sufniba is lehet vágni az egészet. Csapattagok nélkül nincs csapat, így ők is elengedhetetlen részei a gépezetnek. És végül kell egy valaki, aki irányítgatja a többieket.


-Hogy gondolsz magadra mint csapatkapitány? Kemény, erős kezű vezető vagy, vagy inkább barátias a hangulat az edzéseken?
L: - Inkább az utóbbinak mondanám magam, ha kell akkor persze, előveszem a szigorúbbik énem is, de inkább azért legyek vezető, mert szeretnek – legalábbis remélem – ; minthogy azért mert félelmet keltek.
__________________________________________________________________
K: - Mind a kettő. Helyzetfüggő, hogy hogyan reagálok. Ha eldurrantják az agyamat, akkor hajlamos vagyok átmenni állatba, de egyébként inkább próbálok együttműködni a csapattal.


-Miért jelentkeztél csapatkapitánynak? Szerinted mi a legnagyobb kihívás ebben a posztban?
L: - Úgy érzem, hogy mindig is volt bennem egy kis vezetni vágyás. Persze a legjobb parancsnok addig jó, amíg maga is tud engedelmeskedni… nem a hatalom csábítása miatt jelentkeztem, hanem mert úgy éreztem a csapatnak szüksége lehet rám vezetőként. A legnagyobb kihívás, hogy már nem csak magadra kell figyelned, hanem az egész csapatra, hogy időben ott legyenek, bíztatni őket, és noszogatni.
___________________________________________________________________
K: - Mint a legtöbben szerintem tudják, az előző két tanévben a Golyóálló Griffeket vezettem, nem is kevés sikerrel. Ezen felbuzdulva úgy éreztem, hogy most megpróbálkozok a saját házam csapatával is.


-Mit gondolsz az Eridon eddigi csapatairól? Ki tudsz emelni egy játékost, aki esetleg sokat tett hozzá a csapathoz, vagy aki a legtöbbet fejlődött a csapat által?
L: - Az Eridon szerintem mindig is jó volt a csapat összehozásában is, habár nem értünk el minden esetben maximális teljesítményt, és tökéletes eredményt; de pont azért, mert az eridonos diákok nyitottak, ezért erős közösséggé tudtunk válni. Mint korábban említettem a tagok nagyjából egy szinten vannak, de azt tudom, hogy én nagyon sokat köszönhetek a csapatnak. 
_________________________________________________________________
K: - Mielőtt eltűntem volna 1-2 évre, nagyon erős csapattal rendelkezett a ház, gondolok itt a Bukovics Heni által vezetett gárdára. Imádtam abban a csapatban játszani, nagyon jó volt a hangulat, összetartóak voltak a tagok, megvolt a csapatszellem és egy hihetetlenül erőskezű vezető irányított bennünket. Heni rengeteget tett a csapatért, aztán ott volt még Hayline is, most pedig talán te és Leonie a legmeghatározóbb emberek a csapatban.


-Mit gondolsz a Bagolykőben lévő kviddics csapatokról? Szerinted milyen színvonalon játszanak? Mennyre összetartóak a csapatok és mennyre aktívak, izgalmasak az idények?
L: - Szerintem a Bagolykőben mindig is jó volt a kviddics, ahol ennyi diák van együtt, biztos, hogy vannak köztük tehetséges játékosok. A csapatok  teljesítménye (az Eridont is beleértve) hullámzó. Van, hogy sikerül kifejezetten izgalmas, és érdekes idényt produkálni, de az is előfordult már, hogy ellaposodtak a játékok. Ami a csapatokat illeti, addig talán összetartóbbak voltak, amíg házanként szerepeltek, valahogy az, hogy a saját házának szerezhetett dicsőséget, elég erős motivációs erő, és dicsőséges cél volt.
__________________________________________________________________
K: - Most egy kicsit nehéz nyilatkozni, mert csak most alakultak újjá a házak csapatai, de amíg a vegyes csapatok voltak, szerintem majdnem magasabb volt a színvonal, mint előtte. Talán ez abból is adódott, hogy 2-3 jobb játékos összeállt és magukhoz felfejlesztették a kezdőket, így elég erős mezőny jött létre. Izgalomból nem volt hiány, főleg az első idényem a Griffekkel volt módfelett izgalmas, nagyon nagy volt a csata a Sárkánylovasokkal.


-Mit üzensz a csapatnak az elkövetkező idényekre?
L: - Mi mást mondhatnék, mint, hogy kitartást, és ne adják föl; de ne felejtsék, hogy habár a meccsek színvonalasak, és komolyak végtére azért ez csak egy játék a diákok között, tehát nem kell vérbosszút esküdni senki ellen. Ja, és edzenek sokat! *Mondja végül, egy csendes kis nevetés kíséretében.*
__________________________________________________________________
K: - Azt, hogy szétrúgom a hátsójukat, ha nem hozzuk el a kupát. :-)



Azt hiszem, hogy igen érdekes válaszokat kaptam, és vigyázat csapat, mert Kiva keménynek tűnik! ;)
Én is sok sikert kívánok magunknak, Hajrá Főnixek!

International STAND UP to Bullying Day

Október 25. - International STAND UP to Bullying Day, ami lefordítva nemzetközi összefogás a bántalmazás ellen napját jelent. A 'bullying' szó lefordítása nem egyszerű – lehet ige és maga a fogalom is, amit inkább csak körülírni lehet a magyarban, pontos megfelelője nincs. Olyan cselekvésről van szó, melynek célja egy másik személy testi vagy lelki bántalmazása – csúfolása, kiközösítése, zaklatása, terrorizálása. A zaklatók kihasználják erejüket, népszerűségüket vagy hatalmukat, hogy másokat bántsanak és manipuláljanak. Tipikusan gyengébb, védekezni képtelen áldozatot választanak. A tetteik szándékosak és többnyire ismétlődőek; terjedhetnek a szóbeli sértegetéstől, gúnyolástól a verésig, zsarolásig is. Általánosan négy csoportba osztjuk:
- verbális (szóbeli): csúfolás, kötekedés
- szociális: pletykák terjesztése, kiközösítés, barátságok tönkretétele
- fizikai: szándékos testi bántalmazás – ütés, rúgás, lökdösés
- kyberterror: az internet, sms, e-mail és más digitális technológiák útján

Csekély, lényegtelen dolog is elég lehet indoknak. Ilyen az öltözködés, valami szeretete, nem divatos tárgyak birtoklása, küllem, értelmi képességek, származás... Rengeteg olyan dolog, ami igazából semmit sem árul el az áldozat jelleméről, személyiségéről vagy értékéről.
A probléma korántsem olyan triviális, mint amilyennek tűnik. A technika fejlődésével egyre könnyebb valakit terrorizálni – ennek egyik áldozata az a lány, akit egy egész falkányi diák bántalmaz hónapok óta, szüntelenül névtelen sms-ekkel és e-mailekkel bombázva, amik egyaránt tartalmaznak szidalmazást, öngyilkosságra felszólító üzeneteket, nemi erőszakkal és gyilkossággal való fenyegetőzést. Ennek oka, hogy a születésekor fellépő oxigénhiány miatt a mentális képességei lemaradnak a korosztálya mögött – se több, se kevesebb, mert külsőre, mozgásra épp olyan, mint bármelyik vele egyidős lány. Az iskola és a rendőrség is tehetetlen, amíg a diákok vagy maguk a szülők nem lépnek fel.
Idézet az üzenetek közül:
Sheanak meg kellene halnia a cseszett rohamai egyikében, az embereknek nincs szükségük rá.’
Cseszett ronda vagy, öld meg magad.’
Elég biztos vagyok benne, hogy pokolra jutsz. Isten nem szereti a k****kat. Meg kell tisztulnod.’
Minek vagy még itt? Egyértelműen senkinek se kellesz. Csak sérült barátaid vannak. Ronda vagy és semmi divatérzéked. Komolyan, gázak a ruháid.’ 

Külső szemlélőként talán nem annyira ijesztő, de képzeljétek ezeket az üzeneteket száz és százféle megfogalmazásban, 8 hónapon keresztül, naponta több tucat példányban, állandóan. A lányra az anyukája és a barátai vigyáznak, nehogy fizikailag is bántalmazzák, de sokan nem mernek szólni a szüleiknek, elfojtják. Megeshet, hogy a bántalmazás annyira aláássa az áldozat önbecsülését, hogy öngyilkosságba menekül. Ezt megelőzendő, ha valakin a következő jeleket észleled, valószínűleg bántalmazás áldozata:
- megmagyarázatlan sérülésekkel jár
- a ruhája vagy a tárgyai gyakran károsodnak
- gyakran „veszít el” olyan tárgyakat, mint könyv, elektronikai cikk, ruha vagy más értékek
- megpróbál kifogást keresni, hogy elkerülje az iskolát, gyakran beteg vagy egyéb mentségekkel él
- megsebzi magát vágóeszközzel, hőforrással vagy evőeszközzel
- elveszti a szakkörök iránti érdeklődését
- fél iskolába menni vagy iskolai rendezvényeket látogatni
- szeszélyes, szorongó, depressziós vagy visszahúzódó
- tehetetlennek érzi magát
- alacsony az önbecsülése

A statisztikák ijesztőek – az USA-ban a fiatalok körében az öngyilkosság a harmadik leggyakoribb halálok, ami nagyjából 4,400 halál évente és minden sikeres öngyilkosságra 100 öngyilkossági kísérlet esik. Ez Magyarországon jóval kisebb szám, de szintén a 2-3. helyen áll, és míg a serdülőkorban elkövetett öngyilkosságok aránya stagnál, a serdülőkori öngyilkossági kísérletek aránya növekszik. Amerikában a középiskolások 14%-a gondolt már rá, 7%-uk pedig meg is próbálta. Kutatások alapján a zaklatások áldozatainál akár kilencszer nagyobb az esélye a kísérletnek. Brit kutatás szerint pedig a fiatalkorúak öngyilkosságainak fele van kapcsolatban zaklatással; valamint a 10-14 éves lányok még ennél is nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az ABC News felmérése szerint majdnem a diákok 30%-a érintett (zaklató vagy áldozat), és naponta 130,000 diák nem mer iskolába menni. 
! Az öngyilkosságot a bántalmazás bármely formája okozhatja !
Jelek, amik lehetséges öngyilkosságra figyelmeztethetnek:
- depresszió, lehangoltság, visszahúzódás, a kedvenc tevékenységei elhanyagolása, gondok az alvással vagy az evéssel
- halálról való beszéd vagy iránt való érdeklődés
- veszélyes és ártalmas tevékenység, felelőtlenség, szerhasználat, önpusztítás
- kedvenc tárgyak elajándékozása, elbúcsúzás
- annak kimondása vagy kifejezése, hogy elegük van, nem bírják tovább
- „jobb lenne nélkülem”- típusú megjegyzések

Mi is ez az egész? Egy nap, amelyen a bántalmazást elítélő és az ellen tenni kívánó emberek hallatják a hangjukat, egy különleges pólót viselve, melyen hadat üzen. Ennek célja egyrészt közvetetten ellenállást közvetíteni a zaklatók felé, másrészt segítségüket és támogatásukat ajánlják fel az áldozatoknak, harmadrészt a figyelemkeltés és a passzív, nem érintett szemlélődők bevonása, cselekvésre bírása. Ennek a pólónak az aláírásával elkötelezik magukat az ügy mellett.
A világ 25 országa kapcsolódott be eddig (az eseményre az interneten lehet regisztrálni), 3100-nál is több iskola, munkahely, szervezet képviseletében egy milliónál is több ember tüntetett. Bár Észak-Amerikából indult, immáron az egész világon vannak résztvevői.
Ez a póló rózsaszín. Ennek miértje az, ami az egész eseményt évekkel ezelőtt elindította - Travis Price és David Shepherd ugyanis egy rózsaszín inge miatt bántalmazott elsősért szólaltak fel iskolájukban.

 
Mert két ember is jelenthet különbséget. Bárki, aki nem fordítja el a fejét, segíthet.

Zeneválogatás a témához

2013. október 23., szerda

2013. október 18., péntek

Interjú a régi/új prefektussal

A házból sokan kíváncsiak - gondolom én-, a vezetőkre, akik nap, mint nap a házért és a benne lévő diákokért dolgoznak. Így gondoltam szépen, sorban elkapom őket pár szóra, hogy ti is jobban megismerhessétek őket.
Az első alanyom az újdonsült prefektus Emandorie West, akit a közös helységben faggattam, és aki határtalan türelemmel válaszolt a kérdéseimre.
Szerintem mondhatom azt is, hogy nem kíméltem a lányt, mert ugyan, csak a tisztségéről tettem fel kérdéseket, de igyekeztem egy-két kényeset is elrejteni közötte, melyekre nem olyan szívesen válaszol az ember.

 - Szia, köszönöm, hogy elvállaltad az interjút, de akkor ne is húzzuk az időt, jöjjön az első kérdés. Miért döntöttél úgy, hogy csatlakozol a prefektusi gárdához?
 - Voltam már egyszer prefektus, akkor sajnos magánéleti válságom miatt kellett lemondanom a posztról. Nagyon szerettem csinálni és most, hogy ismét van erőm és időm ilyesmire, úgy gondoltam, pályázok. Veszítenivalóm nem volt, és végül meg is kaptam a tisztséget.

 - Akkor biztosan örülsz, hogy most megint megkaptad a posztot.
 - Igen, örülök, hogy megint szerves része lehetek az iskola életének.

- Mit gondolsz, mi egy prefektus főfeladata azon kívül, hogy megbünteti a rendetlenkedőket?
- Szerintem a prefektusnak tudnia kell fenntartani a rendet az iskola falain belül, ezen kívül segítenie kell a fiókákat a beilleszkedésben, illetve a Házvezetőnek is segítenie kell a mindennapi élet problémáit megoldani.

- Szép válasz, de folytassuk. Akár most, akár régen gondolom büntettél már meg diákot, őszintén; melyik volt a kedvenc büntetésed, amit kiosztottál?
- Hát nem is tudom, fogós kérdés. Igazából olyan régen volt életemnek azon része, hogy már nem igazán emlékszem rá. Talán még Serennel járőröztünk egyszer és mintha padlósúrolás lett volna, de nem teljesen biztos.

 - Te vagy a legidősebb prefektus, nem érzed úgy, hogy ez egy kicsit nagyobb felelősséggel is jár?
- Nem gondolom, hogy ez megkülönböztetne a többiektől. Mind egyenrangúak vagyunk, az, hogy én idősebb vagyok náluk jó pár évvel, nem befolyásolja ezt a dolgot.

- Azon kívül, hogy prefektus vagy csinálsz egyéb dolgokat is? Például tagja vagy a Döknek, esetleg az iskolaújságnak?
- Sajnos odáig még nem jutottam el, hogy egyéb ilyen kötelezettségeket is vállaljak. Annak idején, mikor újraindult a DÖK, én voltam az első elnöke, aztán erről is le kellett mondanom, azóta pedig nem volt annyi időm, hogy újra jelentkezzem a csapatba.

- Tudom, hogy senki sem szeret ilyen kérdésre válaszolni, és te még csak most kaptad vissza jelvényt, de a legidősebb is te vagy a gárdában, így szerintem nyugodtan feltehetem a következő kérdést, ami így hangzik. Ki a kedvenc prefektus társad?
- Óóó, ez de gonosz kérdés! 
- Tudom.
- Mint már mondtam, mindenki egyenrangú ezekben a körökben, így nem szeretnék és nem is tudok kiemelni senkit sem. Minden prefektustársamat ugyanúgy tisztelem, mindenkihez ugyanúgy állok.

- Értem, nos, köszönöm, hogy időt szakítottál rám, további szép napot.

- Én köszönöm, hogy lehetőséget adsz arra, hogy a többiek jobban megismerhessenek. Neked is szép napot

Ginnie

2013. október 16., szerda

Legyen zöldebb a Föld! - Az Ózon világnapja


Legyen zöldebb a Föld!

„Fajunknak újra érzékennyé kell válnia a természet dinamikájára - annak érdekében, hogy meg tudja óvni azt. Nincsenek megfelelő érzékelőink vagy velünk született agyi rendszereink, amelyek figyelmeztetnek bennünket arra a számtalan veszélyre, amit az emberi tevékenység jelent, amely kikezdi bolygónkat, az élőhelyünket. Új érzékenységre kell tehát szert tennünk az eddig ismeretlen veszélyekkel szemben azokon a jelzéseken túl, amelyeket idegrendszerünk képes érzékelni. Meg kell tudnunk, hogy mi a teendőnk - és ebben az ökológiai intelligencia szerepe rendkívül fontossá válik.”
/Daniel Goleman/

Szeptember 16. – Az Ózon világnapja

Mindenki tudja, hogy a Föld legnagyobb védelmét az ózon rétegnek köszönhetjük. De hogy mi is ez, hogy jön létre, és miért is van világnapja? Az Ózon rétegünk igen csak nagy veszélyben van, mióta az emberi tevékenység ugrásszerűen megnőtt a Földön. 

De hogy mi is az az ózon réteg?

Az ózon réteg a Föld légkörében elnyúló hatalmas réteg, mely ózonból áll és megvédi a Földet – és persze lakóit, azaz minket – a Nap káros sugaraitól (vagyis hogy ne legyünk bőrrákosak és ne nézzünk ki úgy, mint egy főtt virsli). „Az ózon magas napvédő faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek DNS-ét, és felbontaná a sejtjeikben lévő kémiai kötéseket.” Szóval baromi veszélyes lenne ózon réteg nélkül élni – vagy nem élni. Az ózon egy három oxigénatomból álló molekula, ami nagy mennyiségben van jelen a világűrben is. Amúgy elég büdös, szúrós szaga van, és persze gáz halmazállapotú. Egészen addig, amíg le ne hűtjük -193 fok alá, mert akkor sötétkék kristály lesz belőle. Egészen szép lehet, de sok védelmet akkor már nem ad… Habár rendkívül mérgező anyag, mégis igen fontos a Földnek és persze nekünk is.

Az ózonréteg a sztrato… Izé, szóval a légkör magasabb részein van, kb. 50-60 km magasan. Itt már a madár se jár – szó szerint, hiszen még a repülőgépek sem jönnek fel ilyen magasra. ami a legfontosabb az ózonrétegben az a vastagsága. Igen érdekes, hogy különböző nyomáson különböző vastagságú, így ha a troposzférában lenne, akkor csak néhány mm vastag lenne. Milyen szerencse, hogy nem ott van, ugye? Azonban így is elég rossz a helyzet ózonréteg téren, ugyanis a Földünk büszkélkedhet – avagy szégyenkezhet? – egy bizonyos ózon lyukkal. 

Az ózon lyuk nem konkrétan egy lyuk a rétegen, hanem egy olyan rész, ahol a definíció szerint „220 Dobson - egység alá esik az ózon koncentráció”. A légkörbe kerülő fluor, klór és bróm pusztítja az ózonréteget és ez ózonlyuk kialakulásához vezet. Persze ANNYIRA nem vészes a dolog, egyelőre még csak a sarkokon vékony a réteg, az Egyenlítőnél nincs gond. Még jó, hogy az Északi-, és déli-sarkon nem valami nagy a népsűrűség, mi? Azonban még így is a Föld területének 4,6%-át nem borítja ózonréteg. 

Miért és hogyan kell védenünk?

Mivel ugrásszerűen megnőtt az emberi tevékenység a Földön, az ózonréteg is egyre jobban pusztul. A pusztulását a különböző halogén gázok okozzák, amik az autókból, a gyárakból és még az erdőtüzekből is keletkeznek. Azonban szerencsére gondoltak az ózonréteg védelmére. Elsőként Svédország volt az az ország, aki betiltotta az aeroszol sprayk használatát a réteg védelmében. Az ő kezdeményezésük úgy tűnik, hogy igen hatásos volt, mert ezek után megszületett a kiotói és a montreali egyezmény, amiben korlátozták az ózonrétegre káros anyagok kibocsájtását. Egy 2003-as tudományos megfigyelés szerint a tiltás elég hatásos volt, ugyanis az ózon réteg pusztulása lassult. Hurrá! Így bizonyára még kibír néhány millió (vagy milliárd?) évet. 

Az ózon világnapja a montreali egyezményhez kapcsolódik, hiszen ezt az egyezményt 46 ország írta alá 1987. szeptember 16.-án. Mára már több mint 189 ország csatlakozott ehhez a fantasztikus kezdeményezéshez és természetesen kis hazánk, Magyarország is ezek között az országok között van. J „Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát.” Számos konferencia volt ezen témából kifolyólag és számos előrelépés s történt. A tavaly szeptemberben Montrealban rendezett ózonkonferencián 191 ország képviselője megegyezett abban, hogy az előirányzottnál tíz évvel hamarabb mondanak le az „ózongyilkos” anyagokról: az iparosodott államok így már 2020-ig, a fejlődő országok pedig 2030-ig beszüntetik ezen anyagok felhasználását.

A mi életünkben vélhetőleg még nem kell félnünk attól, hogy eltűnik a védelem a fejünk fölül, azonban jó, hogyha minél előbb teszünk az ellen, amit eddig tettünk! És egy témához illő dallam:



Források: http://hu.wikipedia.org
                http://www.greenfo.hu

Caius Randy Woodrow

2013. október 15., kedd

Have a bad day...

Sziasztok!

Ma elég borongós, szomorkás idő van, az esőnek is lóg a lába. :/ Úgyhogy gondoltam hozok néhány számot, ami esetleg feldobhatja a hangulatunkat. :)
Az időjárásról csak annyit, hogy Szegeden ma van a hét leghidegebb napja, 14 fok van napközben, este pedig 12 lesz. És egy kis esőt is kapunk a nyakunba, ha minden igaz... Holnap egy kicsit melegszik a hőmérséklet, 16 fokot kapunk, este viszont már csak 6 fok lesz. Azt hiszem, hogy véget kell vetni az esti romantikus sétáknak. Pesten kicsivel jobb a helyzet, de csak néhány fokkal, úgyhogy vigyázzatok magatokra, nehogy megfázzatok! Kabát, sapka, sál... A kesztyű talán még várhat... 

És akkor néhány muzsika
Danel Powter - Bad day 
Habár nem egy pörgős, pattogós szám, én imádom a klippjét. Loise-szal egyszer ki is játszottunk egy ilyen egymás-rajzát-befejezzük játékot a Pacaszobában, ha érdekel titeket, akkor olvassátok el bátran! Addig is hallgassátok ez a szomorkás, mégis kedves dalt!


A következő dal egy sorozatból, a Glee-ből van.
Glee - Singing in the rain/Umbrella
Imádom ezt a sorozatot, csak valahogy soha nem jutok el a végéig. Imádom, ahogy két frankó számot összehoznak és ez a kis dalocska baromi jól sikerült! Látvány is, de remélem azért nekünk nem kell majd az umbrella. ;)


Boomdabash - Sunshine reggae
És ha már rossz az idő, akkor legyen egy kis napsütéses dallamunk is a végére. Nekem baromira hiányzik a napsütés, és habár tegnap nagyon szép idő volt, úgy tűnik, hogy ma nem kapunk egy szemernyit sem. :( De legalább a dallam elhozza nekünk a nyarat és a napsütést! :)

2013. október 5., szombat

Az állatok világnapja


Október 4. az állatok világnapja, egyben védőszentjük, Szent Ferenc emléknapja is. Assisi Szent Ferenc korát messze megelőzve intette az embereket, hogy gyönyörködjenek és tiszteljék a természetet. A legenda szerint értette és beszélte az állatok nyelvét, s gondoskodását szeretettel, engedelmességgel hálálták meg – hallgattak szavára és elcsendesedtek, ha prédikált. Tettei közt tartják számon a gubbioi farkas megszelídítését is.

1931 óta él ez a hagyomány, melynek keretében számos állatkert, vadaspark, tropikárium és egyéb hely készül programokkal, valamint igyekeznek felhívni nemcsak a házi állatok, de a vadon élők helyzetére is a figyelmet.


Mik veszélyeztetik őket?
- Az élőhelyük irtása: az esőerdők eltűnése, az elsivatagosodás, a folyók szabályozása, erőművek, utak, más épületek építése
- A környezetszennyezés: olajfoltok, szennyvizek, rovarirtók, mérgek, műtrágyák...
- A mezőgazdaság: a kártevők irtására használt mérgek, a monokultúrák, a mérgező növények ültetése – az olajrepce egy génmódosított fajtája például már nem riasztja az őzeket, de fogyasztása hatására fokozatosan megvakulnak és idegrendszerük felmondja a szolgálatot.
- Az orvvadászat: az egészben a legszomorúbb, hogy azok, akik voltaképpen leölik az állatokat, többnyire keveset keresnek, a feketepiaci árnak töredékét.
- Az ipar: legyen szó akár az élelmiszer-, akár a gyógyszer-, a divat- vagy a kozmetikaiparról, mind veszélyt jelentenek. A túlzott mértékű halászat és vadászat, mely néha csak egyes kis testrészek miatt történik (cápauszony, tigrisfog, orrszarvú tülök, elefántcsont) és sokszor hagyományok, hiedelmek miatt. A gyógyszerészet és a kozmetika alapanyagként és kísérleti alanyként is használják az állatokat, nagyon kegyetlen módon, az ő bőrük, életük árán tesztelve, bőrbarát-e egy termék. Kínában a medveepe tradicionális gyógyszer, amit többnyire illegálisan termelnek ki és árulnak, hatalmas fájdalmakat okozva az állatoknak, melyek évtizedekig szenvednek olyan kicsi ketrecben, amiben megfordulni se tudnak.
A divat miatt számtalan emlős és hüllő hal meg – mivel a lelövésük nem jöhet szóba, hogy ne sérüljön a bőrük, megesik, hogy élve nyúzzák őket. 1-1 bundakabát elkészítéséhez 20 róka, 50 nercbunda, 150 csincsilla minimum szükséges. A felhasznált állatmennyiség a termék méretétől függően több is lehet.
- Idegen állatfajok behurcolása: melyek fokozatosan kiszoríthatják az őshonos fajokat. Az egyik ilyen példa a katicabogáré – a kétpettyest és hétpettyest a harlekinkatica veszélyezteti, mely agresszívebb, mind a felnőtt, mind a lárvája. Kelet-Ázsiából telepítették be, mivel falánksága miatt roppant hatékony.
hétpettyes katica

harlekin, avagy "rémkatica"

Ez a nap lehetőség, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését, de mint sok más esetben, itt is érvényes, hogy az állatoknak egész évben szükségük van a szeretetünkre és a törődésünkre. Sokféleképp segíthetünk, a két legegyszerűbb talán az, ha a hozzánk legközelebbi lényeken segítünk – madáretetéssel, menhely támogatásával, örökbefogadással, figyelmességgel.
Yuumei alkotása (http://yuumei.deviantart.com)

Kitsune

2013. október 3., csütörtök

Újratöltés

Nem hamvában holt, hanem hamvaiból éled újjá, mint a főnix. Nem hiába a Főnixek házának blogját olvasod, mi képesek vagyunk erre, épp ezért, mivel új tanév, új lappal indítunk, és nagyon számítunk rátok, és a véleményetekre a blogot érintő legfontosabb kérdésben:

Miről olvasnál a legszívesebben?

Bátran küldhettek témákat, amiket egy-egy említés erejéig boncolgatunk, vagy küldhettek sorozatot is, amiből több bejegyzés születhet, de rovatokat is szívesen fogadunk, amiben igyekszünk legalább havonta egyszer posztolni nektek.
Az eddigi ötleteink:
  • Eridon-száj (kibeszélő szerűen, ami érdekel titeket)
  • Főnixkönyv (eridonosok bemutatkozása interjúk formájában)
  • Rejtvénysarok
  • Ajánlók
  • Öltöző (kviddics, kviddics, és még egy kis kviddics!)
  • Kalendárium (elsősorban az ünnepek kapcsán)
Ha bárkinek van ezekre a rovatokra név ötlete, vagy más rovatokat is szívesen olvasna, az bátran keressen minket akár itt, kommentben, akár állítson ránk egy kémbaglyot, valamelyikünket biztosan utoléri a kastélyban.

Hajrá Főnixek!

Ashley